Az alábbi videón összehasonlítunk két különböző csőrendszert.
A vizsgálópad bal oldalán az úgynevezett ötrétegű cső a hozzá tartozó préskötéses idomokkal, a jobb oldalán pedig az aquatherm green pipe csövünk látható.
A két rendszerben azonos mennyiségű cső és idom található, egymás tükörképeként. A gravitációsan átfolyatni kívánt vízmennyiséget egyszerre indítjuk. Látható, hogy az aquatherm green pipe cső esetében 35 mp, az ötrétegű cső esetében pedig 113 másodperc szükséges a betöltött 5 liter víz lefolyásához, azonos körülmények között.
Az ötrétegű cső 16×2,0 mm, az aquatherm green pipe pedig 16×2,2 mm.
Az aquatherm cső belső átmérője kisebb mint az ötrétegűé, mégis kevesebb mint 1/3-ad annyi idő alatt folyik át a betöltött vízmennyiség. Hogyan lehetséges?
A válasz az idomok alaki ellenállásában található. A préskötéses idomok belső átmérője jelentősen kisebb mint a hozzá tartozó csőé. Ezzel szemben az aquatherm polipropilén idomoknál nincs keresztmetszet szűkület.
Felmerülhet válaszként, hogy az épületgépészetben nem gravitációsan hanem leggyakrabban szivattyúval szállítjuk a vizet, ami majd megoldja ezt a problémát. Sajnos ez nem így van. Nyomás alatt is óriási marad a két rendszer nyomásveszteség különbsége. Akkor válasszunk nagyobb teljesítményű, drágább szivattyút? A mai világban amikor az energiamegtakarítás az egyik fő célunk? Ez helytelen, mivel a csőrendszereket mindig optimális nyomásesésre kell méretezni, és erre választani megfelelő szivattyút. A megoldás préskötéses ötrétegű cső estében, ha nagyobb átmérőt választunk, ezzel viszont jelentősen növeljük a költséget.
A fenti pár sorból és a videóból látható, hogy az aquatherm polipropilén csőrendszer NEM helyettesíthető azonos külső átmérőjű préskötéses ötrétegű csővel!
